Fanatizmus

image_pdfimage_print

Budapesti lakásom közelében található a ház, ahol Sánta Ferenc író lakott. A házon lévő emléktáblán olvasom az idézetet: “Az emberiséget fenyegető két legnagyobb veszély a fanatizmus és a közöny.”

Az, hogy a közöny micsoda, azzal most nem foglalkoznék. Sokkal inkább a fanatizmussal. Különösen azért, mert úgy tűnik, Sánta próféciája beigazolódni látszik. Arra gondolok, hogy Oroszország elnöke immár több mint két éve hódító háborút folytat egy szomszédos szuverén ország, Ukrajna ellen. A következőkben nem Putyin gondolkodását elemzem, hanem általában szeretném elmondani, hogy mi a fanatizmus, hogyan keríti hatalmába az egyéneket. Teszem ezt azért is, mert Putyin valójában csak egy a mai fanatikusok sorában. 

A szűkebb értelemben vett fanatizmust egy szóban forgó eszme feltétlen támogatása és általában az eltérő véleményekkel szembeni intolerancia jellemzi.

A fanatikus gyakran másokat is meg akar győzni nézeteiről („missziós buzgalom”), de a maga részéről nem enged kétséget meggyőződésének helyessége és különleges értéke felől. Inkább megvédi őket minden megkérdőjelezéssel szemben, és ezáltal nem fogadható el észszerű érvelés. A kérdéses gondolat távol áll a kritikai gondolkodásától vagy a reflexiós képességétől. Az ezzel járó negatív következményeket önmagára vagy másokra nézve nem ismeri fel vagy nem ismeri el.

A gyakran fanatikus módon vallott meggyőződések megnyilvánulásai közé tartoznak az ideológiák, a szélsőségek, a rasszizmus, a fundamentalizmus és a vallási fanatizmus.

Victor Klemperer a Lingua tertii imperii című művében a nemzetiszocializmus nyelvezetét a „fanatikus” kifejezéssel írja le: „Ha valaki elég sokáig mondja, hogy fanatikus a hősies és erényes, akkor végül tényleg elhiszi, hogy a fanatikus egy erényes hős.” Klemperer szerint a nemzetiszocializmus nyelve a hit nyelve, mert a fanatizmuson alapul.

Robert Spaemann szerint a 17. század óta a nyugati civilizációban a „fanatizmus” elítélő szókapcsolat készen áll a feltétlen meggyőződésekre, amelyek elkerülik az egyetemes diskurzust. Ezt a kifejezést a katolikusok használták a protestánsok ellen, később az ortodox protestánsok a fanatizmus ellen, végül pedig a felvilágosodás hívei a kinyilatkoztatásba vetett hit minden formája ellen.

Az, hogy a szélsőséges mentális attitűdök vagy ideológiák mennyire találnak követőkre, vagy hogy tömegmozgalommá válnak-e, különböző tényezőktől függ. Különösen fontos ebben az összefüggésben a gazdasági és társadalmi helyzet, de az érintett társadalmi csoportok szociálpszichológiai helyzete is. Bizonyos történelmi helyzetekben – gazdasági válság idején, amikor a lakosság nagy csoportjai elnyomottnak vagy megbecsületlennek érzik magukat, vagy úgy érzik, hogy helyzetük kilátástalan – az emberek különösen fogékonyak a szélsőséges ideológiákra, különösen, ha ezeket olyan demagóg tehetségű, karizmatikus vezetők képviselik, mint Adolf Hitler, Benito Mussolini vagy Joszif Sztálin.

Hozzátehetjük még a listához Putyin elnököt és Orbán Viktor magyar miniszterelnököt is!

Kapcsolódó oldalak:

image_pdfimage_print
(Visited 36 times, 1 visits today)

Megosztás:

Facebook
Twitter
LinkedIn
Email
Print

További bejegyzések:

pedagógia

Azt tanulok amit szeretnék….

Angol nyelvü felirattal egy izgalmas pedagógia témájú film, egy elsö pillanatban szokatlan tanítási módszerröl. Érdemes többször is megnézni és a videó utáni ajánlott irodalomból tovább

A demokrácia ideálja

Az iskolarendszer zsákutcája és a kiút

Mi a probléma az iskolarendszerrel? Egy társadalom, amely meg szeretne felelni a demokrácia ideáljának meg kell követelje magától azt is, hogy iskolarendszere, és így iskolái

kapcsolat

Biztonságos kapcsolatok

Bevezető Egészséges kapcsolatok fontosak ahhoz, hogy az emberek tevékenyek és termékenyek legyenek. Az egészséges kapcsolatok egyben biztonságot adnak az azokban résztvevőknek. Másként szólva egy egészséges

Kapcsolat

Ha érdekeltek a honlapon megjelent eddigi írások, fordítások és szeretnél értesítést kapni ha valami újonnan került ki, akkor itt kérhetsz értesítést!