2023. február 4.
Egynapos bevezető továbbképzés. Elméleti alapok és saját tapasztalat.
Valamikor 2019-ben már tartottam ilyen jellegű továbbképzéseket az érdeklödés vezette tanulásról. Most hosszú idő után újra eljutottam oda, hogy átgondolva az akkori tapasztalatokat újra kezdjem őket. Az alapok nem változtak. Írtam róluk a továbbképzés kiírásában.
Nem arról van szó, hogy teljesen elvetem a frontális tanítást, hanem arról, hogy szeretném bemutatni és érezhetővé is tenni azt, hogy van a tanításnak egy alapvetően más módja is, amikor abból indulunk ki, hogy mindenki máshol áll a tanulásban, mást tud és másra kiváncsi.
Ezt se lehet azonban abszolutizálni, mert a tanulás közben erösen befolyásoljuk egymást. Tanítunk és tanulunk egyszerre. Együttműködünk, megvitatjuk, amit az egyik tud, kimutatjuk, hogy amit gondol helytelen, vagy észrevesszük, hogy amit mi gondoltunk volt az. Erre mind van lehetőség, és az egyéni csendes időszakok váltakoznak a közös megbeszélésekkel, bemutatókkal.
A célom az volt, hogy átsegitsem a résztvevőket azon az akadályon ami azon az úton fenyegeti őket, hogy áttérjenek erre a szokatlan tanulás-tanítási módszerre. Tanulni gyakran fájdalmas. Amikor látjuk, hogy mennyiben voltunk eddig – minden igyekezetünk ellenére – akadályai a valódi tanulásnak, akkor jó ha másokkal erről beszélhetünk, és később elmesélhetjük sikereinket is.
Vélemények a 2023 február 4-i továbbképzés végén
Öt résztvevővel indult az egynapos továbbképzés. Zsuzsa, Eszter, Krisztián, Attila és Ákos és én (Péter) ültünk az asztalnál, bemutatkoztunk és beszélgettünk az érdeklődés vezette tanulás mibenlétéről és hasznáról. Ki is próbáltuk, hogy mi jut eszünkbe egy egyórás “csend idő” alatt, ahogy ezt az időszakot a Pócsmegyeri Malom-Alom demokratikus tanulóközösségben hívják. A napot lezáró utolsó körben így vélekedtünk az együtt töltött napról:
Zárókör:
Péter: Milyen volt a mai nap? Mit üzentek a következő továbbképzés hallgatóinak? Mit olvassanak előre, mit csináljanak, mit ne csináljanak?
Krisztián: jó volt a társaság, láttam mennyi félék vagyunk. Látom, hogy a többieknek mennyi tudása van, ami nekem nincs. A kérdés magamnak, hogy én ezt mind el akarom-e olvasni? Rossznak nem mondanék semmit, én elfáradtam – teoretikus volt – tul verbális! Nem tudom, hogy ezen lehet-e valamit változtatni.
Mit üzenek a következő csoportnak: Előre gondolkozzon azon, hogy mivel fog itt foglalkozni, abban az 1 órában, vagy mi az a téma, amit szeretne behozni.
Attila: Öröm, hogy ennyire színes volt. Ennek a másik oldala az, hogy kicsit kevéssé foglalkoztunk azzal, ami az eredeti téma volt. Azt javasolnám a következő csoportnak, hogy mindenki legalább egy szöveget olvasson el az irodalomjegyzékből. Így jobban elérhető, hogy az eredeti téma fókuszban maradjon. A szövegeket, amiket kaptunk, azt mind tudtam a témához kapcsolni.
Péter: Amin gondolkodni lehet az, hogy milyen legyen a továbbképzés, hogy a végén az emberek több energiával hagyják azt el, mint ahogy érkeztek. Persze ez idealizmus, mert elfáradunk. Majd beiktatunk egy sétát (vagy szundikálást). Most még minden kísérleti, ezért is terveztem ezt egynaposra. Így reméltem, hogy összejön egy csapat. Még nem tudom, hogy miként fog mindez fejlödni. Mindenképp kell legyenek fázisok, amikor az emberek regenerálódni tudnak.
Jól éreztem magam és kaptam töletek sok dolgot, amin tovább törhetem a fejem.
Ákos: Engem meglepett ez az 1 órás magány. De aztán jól tudtam használni. Jó volt, hogy lehetett önmagunk dilemmáiról beszélni. A következő csapatnak azt üzenem, hogy jó, ha előre megfogalmazzák a saját szükségleteiket.
Eszter: Nekem tetszett, hogy azt csináltuk, amiről a kurzus szól. Az érdeklődésünk vezette azt, amivel foglalkoztunk, nem csupán arról beszéltünk. Saját élmény is volt erről. Hogyan haladunk, ha ki-ki a saját érdeklődését követi. Ez inspirál. Amikor ezt láttam, hogy ez így lesz, akkor ez jó volt. Meglepő volt, hogy van ez az egy órás szünet – bocsánat – egy órás munka.
Amikor azzal foglalkozol, amit elöhivsz magadból. Én többet adnék erről a fázisról előre. Igaziból egy zavar után azután kihasználtuk az időt. A felvezetés részedről nem volt jó, ami is lecsapódott, hogy én ezt most szünetnek neveztem. Jó volt, amikor mondtad, hogy mindenfélét lehet csinálni. Könyvet olvasni, párban dolgozni, bármit.
Amit a következő csoportnak javasolnék, hogy készüljenek. Miről szól ez az ő számukra, melyik részlet az? Mi az ami az övék. Ebből hozhat akár hármat is, amúgy is az ötödiket fogja aztán végül választani. Én gazdagabban megyek el, mint ahogy ide jöttem.
Zsuzsa: A hangulati szint jó volt. Ez akkor van, ha közös érdeklődésű emberek összejönnek. Nekem izgalmas dolgok voltak, amit a többiek felvetettek. Mindegyik új gondolatokat ültetett el bennem. Finom volt az ebéd (káposztás tészta)
Mellékletek:
