Milyen az osztály/iskolagyűlés elé terjesztett jó napirendi javaslat?

Milyen a jó gyűlés?

Az alábbiakban összefoglalom, amit érdemes tudni arról, hogy miképpen tartsunk jó gyűléseket egy iskolai osztályban, vagy akár egy egész iskolában. Először egy listát írok mindazokról, amit erről korábban írtam, fordítottam, végül kiegészíteném ezt azzal, hogy miként érdemes a közösség tagjai számára egy új napirendi javaslatot előkészíteni:

1. Arról, hogy hogyan érdemes felkészülni egy első osztály-, vagy iskolagyűlésre (továbbiakban gyűlés) : A te demokratikus gyűlésed
2. Arról, hogy mik a leggyakoribb hibák amik elő szoktak fordulni: Demokratikus gyűlések mindenütt?
3. A gyűlés legfontosabb funkcionáriusáról a gyűlés vezetőről itt lehet olvasni: A gyűlésvezető intézménye a summerhilli demokratikus iskolában
4. Végezetül arról, hogy mit is jelent egy napirendi pont a gyűlésen: A summerhilli iskolagyűlés lefolyása  

Mindezek után most arról szeretnék írni, hogy milyen a jól előkészített javaslat, ami nagy eséllyel elfogadásra kerülhet a gyűlésen. Ez azért fontos, mert mindenki profitál abból (időt, energiát nyer), ha a gyűlés elé jól előkészített javaslatok kerülnek.

Sokszor előfordul, hogy a gyűlés elé terjesztett javaslat jó ötleten alapul, amely könnyen konszenzusra vagy legalábbis többségre találhatna, de túlzott vitákhoz vezet, és/vagy egyenesen elutasítják, mert nem volt elég jól előkészítve.

Az alábbiak segítséget adnak ahhoz, hogy egy jó javaslatot kerüljön a gyűlés elé, hogy a lehető legtöbbet hozd ki az ötletedből, és hogy olyan szintre finomítsd azt, hogy az elfogadás valószínű legyen.

Javaslatának készen kell állnia a szavazásra! Persze előfordulhat, hogy mégse megy át, de az élet ilyen! 

Ha a javaslat olyan hogy az további vitára szorul, akkor ezt egyértelműen jelezned érdemes, vagy ami még jobb, egy külön összejövetelt tartani a gyűlés előtt, hogy a vita nagy részét ott előzetesen le lehessen folytatni:

Hogy születik és milyen a jó javaslat?

1. Legyen nagyon világos, hogy pontosan mit és hogyan akarsz elérni, kiket fog a kérdés érinteni és érdekelni, és mik a lehetséges mellékhatások.
2. Írd le az indítványt. Legyen minél világosabb, tömör és rövid. Koncentráljon a lényegre, és hagyja ki a részleteket és a logikus következményeket.
3. Van az indítványnak pénzügyi vonatkozása? Ha igen, beszélj azokkal, akiknek áttekintése van a pénzügyi dolgokról.
4. Ellenőrizd, hogy indítványod nem ütközik-e az osztály vagy az iskola alapszabályaival. Mérlegeld a hatásokat, és ha szükséges javasolj erre vonatkozó változtatásokat.
5. Mutasd meg az indítványodat a többieknek akár személyesen, akár e-mailben vagy más kommunikációs csatornán. Tedd ezt meg mind a potenciális támogató, mind a potenciális ellenző tagoknak, vitasd meg velük, és építsd be a visszajelzéseiket, ötleteiket. 

Különösen az utolsó pont, az agytekervények, a tapasztalatok és a személyes preferenciák egyesítése gyakran fontos lépés egy jó javaslat létrehozásában.

Sok sikert!

Kapcsolódó bejegyzések:

• Bas Rosenbrand: Körbeszélgetés – Miként tegyük hatékonnyá megbeszéléseinket
• Zoe Jane Playdon: A demokratikus tanácskozás